Változás a végrehajtási eljárásban

2018. január 1-jével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) általános végrehajtási hatósággá vált. Ez azt jelenti, hogy egyrészt az adóhatóságnak – megkeresés alapján – az adózáshoz nem köthető pénztartozások behajtása iránt is intézkednie kell. Erre eddig is volt példa, gondoljunk az ún. adók módjára behajtandó köztartozásokra. A jövőben azonban az általános közigazgatási rendtartás (a továbbiakban: Ákr.) alapján átadott minden fizetési kötelezettséget a NAV fog végrehajtani, azaz adott esetben pl. a jogosulatlanul felvett álláskeresési, szociális és gyermekvédelmi ellátásokat is. Másrészt a „természetbeni” végrehajtásokat is a NAV-nál fognak kezdeményezni más hatóságok. Erre példa lehet egy illegális hulladék lerakási ügyben elrendelt végrehajtás is.

Az Ákr. alapján folytatott végrehajtási eljárás

Az Ákr. alapján folytatott végrehajtási eljárás során meg kell különböztetni a fizetési kötelezettségek behajtására folytatott eljárást és az Ákr. alapján hozott döntésen alapuló meghatározott végrehajtási cselekmény végrehajtására irányuló eljárást.

Ha a döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, és az adós a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi a NAV-ot. A NAV eljárási bírság kilátásba helyezése mellett felhívja az adóst a meghatározott cselekmény önkéntes teljesítésére, továbbá tájékoztatja a teljesítés elmaradásának következményeiről. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a NAV a meghatározott cselekmény végrehajtása érdekében az adóssal szemben eljárási bírságot szabhat ki. Ha az adós jogi személy vagy egyéb szervezet, az említett eljárási bírságot mind a jogi személlyel vagy egyéb szervezettel szemben, mind a vezető tisztségviselőjével szemben egyidejűleg ki lehet szabni. Ha az adós az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható. A NAV a meghatározott cselekményt az adós költségére és veszélyére - akár hivatásos állományú tagjának intézkedésével vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával - elvégzi, ha

a) az adós az ismételten kiszabott eljárási bírság ellenére sem teljesítette a meghatározott cselekményt, vagy

b) a meghatározott cselekmény végrehajtása nem tűr halasztást. Ez esetben tehát nincs szükség előzetesen eljárási bírság kiszabására.

Amennyiben a meghatározott cselekmény végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai alapján választja ki a közreműködő szervezetet. Ha a beszerzés nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, a NAV a közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, a végrehajtandó meghatározott cselekményhez a szükséges szakértelemmel rendelkező szervezetek közül véletlenszerű kiválasztással három közreműködő szervezetet jelöl ki ajánlattételre. Az ajánlattételek alapján a NAV végzéssel azt az ajánlatot adó szervezetet jelöli ki, amelyik ajánlata alapján a meghatározott cselekmény végrehajtása az adós számára a legkisebb költség felszámításával jár. A végzésnek tartalmaznia kell a kijelölt szervezetet és a közreműködés várható díját is. A legmegfelelőbb ajánlatot tevő szervezet végzésben meghatározott közreműködésének módját a végrehajtást foganatosító adóhatóság felügyeli az eljárás során. Az eljárás elvégzéséről a végrehajtást foganatosító adóhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére, egyúttal tájékoztatja az eljárás megszüntetéséről. A közreműködő szervezet által kiállított számla és az eljárásról felvett jegyzőkönyv alapján a NAV intézkedik a kifizetés iránt. A kifizetett díj ki nem egyenlített végrehajtási költségnek minősül, amelyet a NAV végzésben állapít meg és – önkéntes teljesítés hiányában – a pénzfizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályok szerint érvényesít. A végzés a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat. A meghatározott cselekmény végrehajtáshoz való jog – az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 4 éves – évülési idejét bármely végrehajtási cselekmény megszakítja (2018. évi XLI. törvénnyel módosítva).

 

Kárpáti Gábor s.k.

közbiztonsági- és hulladékgazdálkodási referens