A szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés szabályai

 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 51/2014. (XII.5.) BM rendelet (a továbbiakban: új OTSZ) 2015. március 5. napján lépett hatályba, amelynek értelmében többek között megváltoztak a szabadtéri tűzgyújtás szabályai is.

Szabadtéri tűzgyújtás szabályai

- Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;

- Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;

Fót belterületén a kerti hulladékok égetését a települési környezet védelméről szóló 43/2016. (X.27.) önkormányzati rendelet szabályozza az alábbiak szerint.

„2. § (1) Avart és kerti hulladékot lehetőleg komposztálással kell hasznosítani. A kerti hulladék elégetésére csak akkor kerülhet sor, ha más újrahasznosítási lehetőség nem alkalmazható.

(2) Avart és kerti hulladékot csak úgy szabad égetni, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, a lakókörnyezetet ne zavarja, az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. A füstképződés mérséklése érdekében a kerti hulladék csak száraz állapotban égethető.

(3) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális illetve ipari eredetű hulladékot.

(4) A település belterületén kerti hulladék kizárólag október 1-től a következő év április 30-ig terjedő időszakban égethető.

(5) Nem égethető kerti hulladék:

a) vasárnap és ünnepnapokon

b) Közterületen

c) Szeles vagy ködös, erősen párás időben

d) Egészségügyi-, szociális-, gyermek-, ifjúsági-, nevelési- és oktatási intézmények, nyitott sportlétesítmények és egyházi intézmények 100 méteres körzetében azok működésének időtartama alatt.

(6) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(7) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén (vagy ha arra szükség nincs) a tüzet azonnal el kell oltani.

(8) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(9) A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.”

 

- Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;

- Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;

- Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;

- A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;

- Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

Kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályok

Külterületen ún. irányított égetést végezhet az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság (Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vác Katasztrófavédelmi Kirendeltség; 2600 Vác, Szilassy u. 6-10.; 06-27-314-005) engedélyével, maximum 10 ha egybefüggő területen! Az engedélyre irányuló kérelmet az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani a területileg illetékes tűzvédelmi hatósághoz, amelyet a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírál el.

 

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező nevét és címét,

- az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

- az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

- az irányított égetés indokát,

- az égetéssel érintett terület nagyságát,

- az égetés folyamatának pontos leírását,

- az égetést végző személyek nevét, címét,

- az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

- a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

- a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

 

Az égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, valamint az égetés befejezése után a helyszínt át kell vizsgálni, és a parázslást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal meg kell szüntetni.

 

Tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése során követendő szabályok

 

Az irányított égetés esetén a tarlót minden oldalról felgyújtani, továbbá lábon álló gabona mellett tarlót égetni tilos! A tarlót égetés előtt 3 méter szélességben körül kell szántani, vadriasztást kell tartani, a fasorok védelme érdekében 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani. Amennyiben 10 ha-nál nagyobb területen szükséges tarlót égetni, az csak és kizárólag szakaszosan végezhető. A tarló égetése során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámokat, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétét kell biztosítani, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani!

 

A tűzmegelőzés érdekében

 

A vasút és a közút mindkét oldalán, annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4 méter széles, a közút szélétől legalább 3 méter széles védősávot kialakítani, amelyet az aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. Tisztán tartásáról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

 

A szabadtéren keletkező tűzesetek kapcsán, a tűzvédelmi szabály megszegése esetén a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki, amelynek mértéke 100.000,- Ft-tól 3.000.000,- Ft-ig terjedhet.

 

Kárpáti Gábor s.k.

közbiztonsági- és hulladékgazdálkodási referens