A fóti evangélikusság eredete a reformáció idejére nyúlik vissza. Az új vallási tanok (lutheri) 1526 után kezdtek terjedni, 1533-ban már jelentős teret hódított, ugyanis a törökök nem üldözték a vallást. Később egyre inkább a kálvini helvét irányzat vált meghatározóvá, a lakosság legnagyobb része a templommal együtt református lett.

A 18. század közepén az evangélikus Bohus család lett a földesúr ezen a területen. Az ő kastélyukban tartottak istentiszteleteket a maroknyi evangélikus közösség számára. Kezdetben Cinkotához, majd 1783-tól Csomádhoz tartoztak Mogyoróddal együtt. 1826-ban építették meg az imaházat, az első istentiszteletei helyet, illetve hozzá az iskolát és a tanítói lakást. 1863-ban a község evangélikusainak száma már 240 fő. Greszler Sámuel tanító fóti munkássága (1845-73) idején fogalmazódott meg a közösségben az önálló gyülekezetté válás gondolata. A törekvést elősegítette, hogy a nagy távolság, a csomádi lelkész elfoglaltsága, illetve a nehéz közlekedési viszonyok okán a vegyes házasságokban született gyermekeket nem egyszer a katolikus, vagy a református felekezet templomában keresztelték meg.

Az építkezés 1871-ben kezdődött meg a hívek adományából. Az új templom építésének jelentős támogatója volt Tóth György és Kalma János. Többek közt a telket is ők adományozták, ahol ma is áll. Először ugyanis az imaház telkére (a mai Deák utca) szánták az új istenházát, de ott csak szűkösen fért volna el. A templomépítés során az alakuló egyházközség tagjai rengeteg munkával szolgáltak, az építőanyagot is ők szállították. 1873 nyarán készült el az épület Urbán Mihály aszódi mérnök tervei szerint, 1873. szeptember 7-én vette birtokba a gyülekezet. Sajnos a pénzhiány és az ekkor Fóton pusztító kolerajárvány miatt a berendezést nem tudták elkészíteni, ezért a padokat áthozták a régi templomból. A szószéket és az oltárt Tóth György készítette adományként. 1874-ben a csomádi lelkész, Zvarinyi Lajos halála után határozta el a fóti gyülekezet a saját lelkész-tanítói állás meghirdetését. Az egyházközség létrejöttét 1876-ban mondta ki az esperesi gyűlés. Az imaház telkét 1889-ben adták el 4000 Ft-ért. Ebből az összegből rendezték az építkezés után maradt adósságot, illetve új padokat készítettek 1897-ben. 1914-ben, Szeberényi Lajos lelkipásztor szolgálata idején a templom renoválása mellett a torony átépítésére és magasítására is sor került.

1974-ben külsőleg, 1979-ben és 1982-ben belsőleg renoválták. 1997-ben kezdődött meg ismét a felújítás; először belül, amikor a korábban sárgás falak egyszerű fehér színt kaptak. Az életveszélyessé vált mennyezetet újraépítették, később ezt még statikai okokból vasgerenda-szerkezettel erősítették meg. 1998-ban a külső felújítás következett, a toronysisakot a toronyról daruval leemelve javították ki. A torony állványzata miatt megbontott tető átázott, és beázott az orgona is, de szerencsére nem hibásodott meg. 1999-ben rendezték a templom körüli járdákat, illetve a világítást. 2000-ben a kántorlakást és a többi gyülekezeti épületet, 2001-ben a parókiát újították fel. Ugyanebben az évben került sor az 1873-ban elmaradt felszentelésre D. Szebik Imre püspök úr szolgálatával.

A katolikus templomtól pár perces sétával elérhető, a Szeberényi utca és a Petőfi utca sarkán emelkedő templomépület stílusa kevésbé egységes. A templom templomtest csúcsíves ablakai neogót stílusról árulkodnak. Az oldalsó homlokzatokon négy-négy, a torony két oldalán egy-egy ilyen ablaknyílást láthatunk. A főhomlokzat előtti, két vastag párkánnyal tagolt torony fala 20 méter, süvege 7 méter, a toronygombbal és a kereszttel együtt eléri a 29 méteres magasságot. A torony két oldalán lépcsőzetes oromzat figyelhető meg. A kőkeretes toronyajtó és a fölötte lévő ablak félköríves, akárcsak a harangház ablakai. A torony lépcsőházának ablaka kör alakú. A harangházablak fölött órapárkányszerű, óra nélküli körablakok.

Belseje 24,5 méter hosszú, 9,5 méter széles és 7,5 méter magas, ülőhelyeinek száma 210. Egyhajós teremtemplom, a mennyezet sík, vörösfenyőből készült Berke József ácsmester és társai munkájával. A gerendákat díszítő motívumokat Benkei István fafaragó mester készítette. A bejárat feletti, 1903-ban kibővített fakarzaton van elhelyezve az orgona. Első orgonáját 1899-ben vásárolták meg a káposztásmegyeri katolikus kápolnától. 1903-ban a pesti Deák téri gyülekezet orgonáját kapta meg, amely 1811-ben készült egy manuállal, pedálsorral és 14 regiszterrel. Készítője Herotek József pesti orgonaépítő volt. 1985 és 91 között történt meg nagyobbítása és teljes átépítése Kiss Miklós szombathelyi mester tervei alapján. A berendezés jó része, illetve a színes ólomüveg ablakok 1952-ben készültek. A bejárattal átellenes oldalon áll az oltárkép, tőle balra pedig a szószék hangvető nélkül. A szószék és az oltár 1901-ben készült, Mandák Mária állította édesapja emlékére. Az oltárfestmény a keresztről levett Jézust ábrázolja. A kép fölött nagyméretű kereszt látható.

Két harangja van. A nagyobbik 734,5 kg súlyú, 114 cm átmérőjű, F hangú és Walser Ferenc öntötte 1926-ban, feliratának részlete: "Hallgasd e harang szép szavát, imádd Istent, szeresd hazád!". A 418 kg-os harangja 94 cm átmérőjű, G hangú, szintén Walser Ferenc öntötte 1914-ben Budapesten.

Első harangjait 1837-ben vásárolta meg az egyházközség Eberhard Henrik pesti mestertől. Ezeket már 1835-ben megöntötte a mester, tehát a fótiak nem megrendelésre vették őket. Súlyuk 219 és 3/8, illetve 122 és 5/8 font volt (122,85 és 68,67 kg). 1914-ben a régiek anyagát is felhasználva három harangot rendeltek Walser Ferenctől 756, 418 és 224 kg súlyokban (a kisharangot Mandák Mária adományozta édesanyja emlékére). A nagyot és a legkisebbet 1917-ben elrekvirálták, 1926-ban pótolták őket a jelenlegi nagyharanggal és a II. világháborúban elvitt kisharanggal. Ezt a 306 kg-os harangot szintén Walser Ferenc öntötte, 85 cm-es átmérője és B hangja volt, külsején a következő felirattal: "Áldozatul elkért a haza, visszahívott egyházad szava".

Napjainkban a vasárnapi istentiszteletre 9 órakor a nagyharang, fél 10-kor a kisebbik, negyed 11-től pedig a kettő együtt.

Az evangélikus egyházközség mind a mai napig jelentős színfoltot képez a nagyközség vallási életében. Egy 1963-mas összeírás szerint 620 evangélikus lakost számlált Fót. Az utolsó népszámláláskor 700 fő vallotta magát az egyházközséghez tartozónak. Fóton kb. 500 fővel van kapcsolata az egyháznak. Vasárnapi istentiszteleteket 1/4 11-kor tartanak a templomban. Az egyházközséghez tartozik még Mogyoród, mint leányegyház (kb. 150 fő). Mogyoródon vasárnap 9 órakor van istentisztelet.

Lelkészei: Endreffy János (1876-79), Jankó Károly (1879-81), Ke-mény Ödön (1881-1890), Szeberényi Lajos (1890-1922), Szeberényi Zoltán (1936-1962), Zászkaliczky Pál (1936-62), Bohus Imre (1963-95). 2003-ban lelkipásztora Dr. Cserhátiné Szabó Izabella, aki 1995 óta szolgál a gyülekezetben.