Főépítész iroda ügytípusai

Az eljárások menetét a településképi rendelet (TKR) szabályozza, mely az alábbi link alatt érhető el:

Hatályos rendeletek

Kötelező szakmai konzultáció

Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni:

– településképi bejelentési eljárást megelőzően,

– településképi véleményezési eljárást megelőzően,

– az ÉTV 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentést megelőzően.

A dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (pdf. formátumban) a szakmai konzultációt megelőzően meg kell küldenie a főépítésznek.

Az ÉTV 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében kötelező szakmai konzultációs jegyzőkönyv kerül kiállításra.

településképi konzultációs nyomtatvány (DOCX)

településképi konzultációs nyomtatvány (PDF)

Településképi véleményezési eljárás:

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építésügyi hatósági engedélyhez kötött eljárások előtt.

• Az építészeti-műszaki tervdokumentációt és a kérelmet 1 pld nyomtatott példányba kell benyújtani az ügyfélszolgálati irodán, továbbá fel kell tölteni az ÉTDR rendszerébe is.
• Polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja.

 

Településképi bejelentési eljárás

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

• építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek nem minősülő építési tevékenységek,
• saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezésének,
• építmények rendeltetés változtatásának megkezdése előtt.

A TKR-ben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül

• építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,
• meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő cseréje, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
• az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása
• épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
• kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, kivéve műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építését, vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítését vagy átalakítását,
• nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
• önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
• a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
• közterületi kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
• nem építési kivitelezéshez kapcsolódóan az 1 hónapnál tovább fennmaradó mobil illemhely, mobil mosdó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése,
• árú- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén,
• építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, árnyékoló elhelyezése,
• szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talpazatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
• emlékfal építése esetén, amennyiben annak talpazatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
• szellőző-, klíma- napenergia-hasznosító berendezés építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén,

Rendeltetésének megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

• telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
• a korábbi rendeltetéshez képest
• ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
• bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
• érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
• érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

Az építészeti-műszaki tervdokumentációt és a kérelmet 2 pld nyomtatott példányba kell benyújtani az ügyfélszolgálati irodán.

A tervdokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv – helyszínrajz, jellemző szintek alaprajza, homlokzatok, utcakép vagy fotódokumentáció a szomszédos épületek feltüntetésével -, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

 

Hatósági bizonyítvány rendeltetés módosításról

Hatósági bizonyítvány lehet kérni az alábbi esetekben: rendeltetés módosítás, rendeltetési egységek számának növekedése esetén.

Eljárás menete:

– Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

– Településképi bejelentés tudomásul vétele esetén, hatósági bizonyítvány illetékmentesen kérelmezhető .

– A kérelem beadását követően, helyszíni szemlén megtekintésre kerül az ingatlan és amennyiben minden előírásnak megfelel a hatósági bizonyítvány kiállításra kerül.

 

 

 

Jegyzői igazolás lakás egység rendeltetési számáról

HATOSAGI-BIZONYITVANY-KIALLITASA-IRANTI-KERELEM

Egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII.21.) Korm. rendelet 7/A. §-a:

4/A. A családi fogyasztói közösségekre vonatkozó kedvezmények

7/A. §(1) Ha a társasháznak, lakásszövetkezetnek nem minősülő ingatlanon belül több, de legfeljebb négy önálló, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. §-a szerinti lakás rendeltetési egység (a továbbiakban: lakás rendeltetési egység) található, a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: eljáró hatóság) kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki a lakás rendeltetési egységek számáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány a ténylegesen kialakult állapotot igazolja. Az eljáró hatóság az ingatlanra esetlegesen jogszabályban meghatározott, a rendeltetési egységek számára vagy funkciójára vonatkozó korlátozást nem veszi figyelembe. Az eljáró hatóság a hatósági bizonyítvány kiadása során az építmény jogszerű használatát vélelmezi.

(3) Az e § szerinti hatósági bizonyítvány csak az e § szerinti kedvezmény igénybevétele céljából használható fel. Az erre vonatkozó figyelemfelhívást a hatósági bizonyítvány tartalmazza.

(4) Az e § szerinti hatósági bizonyítvány kiadására irányuló ügyekben – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően – fellebbezésnek nincs helye. A Kormány a hatósági bizonyítvány kiadásával kapcsolatos ügyekben az eljáró hatóság felügyeleti szerveként az építésügyi hatóságot jelöli ki.

(5) A Get. 3. § 47. pontja szerinti lakossági fogyasztó (a továbbiakban: lakossági fogyasztó) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiség és az ingatlan (1) bekezdés szerinti lakás rendeltetési egységei számának szorzata alapján számított mennyiség vonatkozásában jogosult az 5. § (1) bekezdése szerinti áron földgázt vételezni.

(6) A lakossági fogyasztó az (5) bekezdés alapján meghatározott kedvezményes többletmennyiség igénybevétele céljából – büntetőjogi és kártérítési felelőssége vállalásával – benyújtja az (1) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt az egyetemes szolgáltató részére. Az egyetemes szolgáltató az (5) bekezdés alapján meghatározott kedvezményes mennyiséget a nyilatkozat benyújtását követő hónap elsejétől alkalmazza, a 9. §-ban foglaltakra figyelemmel időarányosan.

(7) Ha az egyetemes szolgáltató azt észleli, hogy az ingatlan lakás rendeltetési egységeinek száma nem egyezik meg a hatósági bizonyítványban foglaltakkal, ezt hatósági ellenőrzés lefolytatása érdekében az eljáró hatóság felé jelzi.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti megkeresés alapján az eljáró hatóság nem folytat ellenőrzést, vagy az egyetemes szolgáltató az ellenőrzés eredményével nem ért egyet, az egyetemes szolgáltató a felügyeleti szervhez fordulhat a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(9) A felügyeleti szerv a (8) bekezdésben foglalt megkereséstől, illetve az eljáró hatóság által végzett ellenőrzéstől függetlenül, saját hatáskörben is jogosult hatósági ellenőrzés lefolytatására.

(10) A hatósági bizonyítvány jogorvoslati eljárás keretében történő felülvizsgálata során a jogorvoslati döntést a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül kell meghozni.

(11) Ha a (7)-(9) bekezdés alapján indult eljárás azzal az eredménnyel zárul, hogy a hatósági bizonyítványban foglaltnál kisebb számú, ténylegesen kialakult lakás rendeltetési egység található az ingatlanon belül, az egyetemes szolgáltató megállapítja, hogy a felhasználó jogosulatlanul vette igénybe az (5) bekezdés alapján meghatározott kedvezményes többletmennyiséget a bejelentett és a tényleges lakás rendeltetési egységek különbözete vonatkozásában. Ebben az esetben a jogosulatlanul igénybe vett kedvezménnyel elszámolt földgáz mennyiséget az 5. § (2) bekezdése szerinti versenypiaci költségeket tükröző ár másfélszeresének megfelelő egységáron kell a felhasználóval elszámolni.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 105. §-a:

105. § (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,

b) a főzést, mosogatást és az étkezést,

c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,

d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m² hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.

(3) A 30 m²-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m²-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.

(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.

OTÉK 1. számú melléklet 95. pontja

Adatkezelesi-tajekoztato-Lakas-rendeltetesi-egysegek-szamanak-igazolasahoz