A klímaváltozás hatásai ma már mindenki számára érzékelhetők. A rendkívüli időjárási jelenségek az elmúlt évtizedekben minden földrészen egyre gyakoribbá váltak.

Magyarországon a rendkívüli időjárási jelenségek elsősorban a nyári hónapokban okoznak zavart a társadalom működésében (hőhullámok, szárazság, UV sugárzás, erdőtüzek, szélviharok, hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadék, áradások stb.).

Ez a tájékoztató anyag azért készült, mert a gyakran (de nem minden esetben) egy időben jelentkező hőhullámok és az erős UV sugárzás kapcsolatára kívánjuk felhívni a figyelmet. E két rendkívüli jelenség kockázatainak csökkentése érdekében tett intézkedések és megelőző lépések esetén a lakosság egészségének védelme szempontjából különösen fontos, hogy mindkét kockázat csökkentésére egyformán figyeljünk.

Hőhullámok, hőségriadók

Magyarországon az elmúlt években a hőhullámok egyre gyakoribbá váltak. Egy kormányzati koordinációs bizottság, a Hőhullámok Elleni Védekezési Munkabizottság, már évek óta foglakozik a hőhullámok kockázatainak csökkentésével. A hőhullámok káros hatásainak csökkentése, illetve megelőzése érdekében került bevezetésre a három fokozatú hőségriasztás, amelynek fokozatai a hőmérsékleti küszöbérték meghaladásának szintjeitől és az előre jelzett időtartamtól függenek.

A hőségriadók fokozatai:

1. fokozat (Tájékoztatási fokozat): az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25°C-ot.

2. fokozat (1. fokú riasztás): az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 25°C-ot.

3. fokozat (2. fokú riasztás): az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 27°C-ot.

A hőhullám élettani hatásai:

A hőhullám hőstresszt, napszúrást és hőgutát okoz. Kánikula idején a hőstressz súlyos veszély mind a munkahelyeken, mind vezetés közben, mind otthon. Akkor kell számolni ezzel a veszéllyel, amikor a testhőmérséklet néhány fokkal a normális fölé emelkedik (38°C felett). A napszúrás a szervezet válasza a nagy melegre. Számos jelről felismerhető: erős izzadás, gyengeség, izomgörcsök, sápadtság, szédülés, hányinger, hányás, ájulás. Hőguta akkor következik be, amikor a szervezet már nem tudja kontrollálni a testhőmérsékletet. A testhőmérséklet gyorsan emelkedik (39°C feletti), a hőleadás elégtelen, a test nem tud lehűlni. A bőr vörös, száraz (nem izzad), gyors és erős a pulzus, kínzó fejfájás, szédülés, hányinger, zavartság és eszméletlenség jellemzi. A hőguta halálos is lehet, ellenkező esetben pedig tartós mentális károsodást is előidézhet.

Tanácsok hőséghullám idejére:

Kerüljük (különösen a betegek, a 0–14 éves korú gyermekek és az idősebb korosztály) a szabadban tartózkodást és dolgozást! Tartózkodjunk minél többet az árnyékban vagy hűvös/klimatizált helyiségekben. További teendők: 

  • lakás hűtése, éjszakai szellőztetése, légkondicionálása
  • testhőmérséklet alacsonyan tartása
  • gyakori zuhanyozás
  • világos, bő ruha viselete
  • rendszeres folyadékfogyasztás, sópótlás (alkohol, kávé magas cukortartalmú italok fogyasztása NEM ajánlott)
  • testhőmérséklet folyamatos ellenőrzése
  • gyógyszerek szedése esetén egyeztetés a kezelőorvossal a folyadékegyensúly fenntartása érdekében
  • gyógyszerek megfelelő hőmérsékleten tartása
  • hűtött, klimatizált középületek felkeresése

Erős UV sugárzás, UV riasztás:

A Nap nélkül elképzelhetetlen az élet a Földön, de nyáron az erős napsugárzás – különösen az ózonréteg elvékonyodása óta – veszélyes is lehet az egészségünkre. A lakosság tájékoztatása érdekében kidolgozott UV index a Napból a Föld felszínére érkező ultraibolya-sugárzás erősségét mutatja. A nyári hónapokban az Országos Meteorológiai Szolgálat közzé teszi a másnapra várható maximális UV értékeket a honlapján (www.met.hu). 2011 óta az öt mérőállomáson mért, óránkénti adatok is nyilvánossá váltak. Az UV index segítségével egyértelműen és könnyen meghatározható az UV sugárzás erőssége, és annak megfelelően a szakemberek által javasolt óvintézkedések módja is.

UV sugárzási szint mértéke

UV index

Javasolt óvintézkedések 

Gyenge

0,1–2,9

Nem kell védekezni. Biztonságosan tartózkodhatunk a szabadban.

Mérsékelt

3–4,9

Korlátozzuk a déli napon eltöltött időt!

Erős

5–6,9

A védekezés ilyenkor már szükséges! Tartózkodjunk árnyékban/fedett helyen! Fedjük bőrünket, viseljünk inget, szemüveget, kalapot és használjunk napvédő krémet!

Nagyon erős

7–7,9

Fokozott védekezés szükséges. Kerüljük a szabadban tartózkodást 11 és 15 óra között! Ha mégis a szabadban kell tartózkodnunk, keressünk árnyékot! Az ing, a napszemüveg, a kalap és a naptej használata elengedhetetlen!

Extrém

8+

Különleges védekezés szükséges. Kerüljük a szabadban tartózkodást 11 és 15 óra között! Ha mégis a szabadban kell tartózkodnunk, keressünk árnyékot! A hosszú ujjú ing, a napszemüveg, a kalap és a naptej használata kiemelten fontos!

Amennyiben az UV index másnapra várható értéke eléri a 7,5-es értéket, az OMSZ UV riasztást ad ki, amely visszavonásig érvényben marad.

A magas UV index érték élettani hatásai:

Az erős UV sugárzás káros az emberi bőrre, a szemre és az immunrendszerre, de a növényeket és az állatokat is károsítja (az ultraibolya fény a növényeknél terméscsökkenést és erdőpusztulást idéz elő). Továbbá:

  • a fokozott UV sugárzás a bőr leégését, szeplősödést, a bőr korai öregedését és bőrrákot okoz.
  • a fokozott UV sugárzás a szaru- és a kötőhártya gyulladásához vezethet a szemben, és a szürkehályog kifejlődését okozza vagy gyorsítja.
  • a fokozott UV sugárzás gyengíteni képes az emberi immunrendszert. Ezáltal növelheti a fertőzések kockázatát, és korlátozhatja a betegségek elleni védekezés hatékonyságát.

Tanácsok magas UV index esetén:

Tartózkodjunk (különösen a betegek, a 0–14 éves korú gyermekek, az idősebb korosztály és a napon dolgozók) árnyékban vagy fedett helyen. Fedjük bőrüket, viseljünk inget, napszemüveget, kalapot, és használjunk napvédő krémet!

Ha nem ismerjük az UV index értékét, az általános szabály az, hogy a nyári hónapokban 11 és 15 óra között tartsuk be ezeket a szabályokat.

A gyermekek és fiatalok különleges védelmet igényelnek:

  • A gyermekek többet vannak a szabadban, mint a felnőttek. Az emberek többsége az élete során kapott összes UV sugárzás közel 80%-át 18 éves kora előtt kapja.
  • A gyermekek bőre vékonyabb és érzékenyebb, a nyári déli napsütésben még egy rövidebb idejű kinttartózkodás is súlyos égést eredményezhet!
  • A gyermekkori gyakori napozás és leégés magasabb bőrrák gyakoriságot okoz a későbbi életben.

A természetben történt változások miatt a nyári hónapokban számos új kockázat jelentkezik az életünkben, amelyekre fel kell készülnünk. Ha ezeknek a változásoknak a figyelembevétele beépül az életünkbe, a káros hatások jelentősen csökkenthetők. Bízunk benne, hogy ez a tájékoztatás is hozzájárul ahhoz, hogy az ország lakossága minél jobban megismerje a változásokat és az ezekhez való alkalmazkodás lehetőségeit, és ezek figyelembe vételével kellemesen és szépen tölti el a nyarat.

Készítette: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium