Szeplőtelen fogantatás katolikus templom
A Károlyi család XIX. század elején Károlyi Istvánnak vásárolta a fóti birtokot. Két nevezetes épület emlékeztet minket a grófi családra: az egyik a Római katolikus templom, a másik a többször átépített, végső formájában öszhatású kastély, ahonnan a gadálkodást irányították. 1845-ben gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál. A tervek elkészítése Ybl Miklóst kérte fel – s bár a szabadságharc és a gróf raboskodásának idején szünetelt az építkezés-, 1855-re elkészült.
Ma a Vigadó mellett ez a magyar romantika legjelentősebb alkotása. Valójában nem is egy, hanem két, egymás fölé epített templomból áll a négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.
Belépve elénk tárul a bazilikára jellemző térkialakítás és gazdag ornamentika lenyűgöző látványa. A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült. A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.
Ez utóbbin a hagyomány szerint gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg a festő, Karl Blaas. A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik. A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.
Lent, az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye. Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében állo fekete márványoltárt; ez a templom művészileg legértékesebb alkotása.
A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vétranú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Nem tudjuk, hogy valójában mekkora is volt ez az áldozat, mivel Károlyi István – bőkezűségét nem fitoktatva – minden számlát megsemmisített, amely az építkezés és a külföldi mesterek megfizetését igazolta.
Károlyi-kastély
Károlyi István fóti kastélya a reformkor idején szellemi találkozóhely volt a kor haladó gondolkodású politikusai, arisztokratái számára. Károlyi István aktívan részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Létrehozta a 17. Károlyi-huszárezredet, amelyben két fiával és 128 fóti huszárral harcolt az ország függetlenségéért
A Károlyi-kastély elődje földszintes, kastélyformájú 18. századi épület volt, amire a 19. század elején egy emeletet építettek. Ekkoriban készült a kastély házikápolnája is. Kisebb átalakítást végeztek 1830 körül is. A legnagyobb átalakítás Ybl Miklós tervei alapján az 1840-es években történt, a kastély korábbi klasszicista jellegét a kor ízlésének megfelelően romantikus stílusúvá változtatva.
Az épület 2017-ig a Fóti Gyermekvárosnak (Károlyi István Gyermekközpont) adott otthont.
Fáy-présház
Fáy András a főváros zaját cserélte fel gyakran, hogy nyugodtan pihenhessen a Fóti Somlyó dombjai közt fekvő szőlőskertjében. Présházában gyakran összegyűltek a reformkor jeles képviselői: Vörösmarty, Deák, Garay és sokan mások.
A haza mindenese, egy ideig falunkban tanfelügyelőként is dolgozott. Az iskola padjai közt talált rá későbbi feleségére, a szépszemű fóti leányra, Sziráki Zsuzsikára.
Fáy András a költő, az író, a jogot végzett ügyvéd, birtokán született meg Vörösmarty ismert költeménye, a Fóti dal. Fáy András egykori présháza ma híres vendégfogadó hely, kiváló étterem.
Vörösmarty-kunyhó
A kunyhó reformkori emlékhely, 1837-ben építtette Fáy András és vendégköre. A legenda szerint Vörösmarty Mihály itt írta meg 1842-ben híres, hazafias érzelmű versét, a Fóti dalt.
Somlyó-hegy
A Somlyó-hegy neve a hagyománynak köszönhetően maradt fenn, ugyanis magasságát tekintve nem hegy. Már 1952-ben védetté nyilvánították az ott élő csaknem 1500 lepkefaj miatt. Ezek közül a legismertebb a fóti boglárka.
Fóti Közművelődési és Közgyűjteményi Központ (Vörösmarty Művelődési Ház)
A fóti lakosok összefogásával 1932-ben épült a Károlyi István által adományozott telken. A 200 fő befogadására alkalmas nagytermen kívül 5 helyiség áll csoportok rendelkezésére. A Bársony terem különböző képzőművészeti kiállításoknak ad otthont.
A Művelődési Ház felújítása 2014-ben valósult meg. A felújított épület átadására 2014 decemberében került sor.
Nagy tó-Fóti-tó
Legtöbben inkább Fóti-tónak nevezik. Régen még medencék is üzemeltek a környékén. Fóton jelenleg ez az egy tó nyújt lehetőséget horgászásra.
2019 óta Kalandpark is üzemel a tó területén, rengeteg óvodás-, iskolás csoport megfordul itt.
Németh Kálmán Emlékház
Cím: Fót, Béke út 31. Telefon: 27/358-130 Mob.: +36-70-331-9236 E-mail: nkemlekhaz@gmail.com
Nyitva tartás:
Március 1-től október 31-ig : kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat 10-18 óra
November 1-től február 28-ig: kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat 10-14 óra
Belépődíj:
Gyerekeknek, nyugdíjasoknak: 190,- Ft, felnőtteknek: 380,- Ft
Németh Kálmán (1903-1979) szobrászművész gyűjteményét, házát, kertjét, Fót városának ajándékozta.
Podolinban született. Nagyapja asztalos műhelyében ismerkedett meg a fával. Szakiskoláit Iglón végezte. Diákéveiben túristavezetést vállalt a Magas-Tátrában. Művészetét a szepességi templomok faszobrai, reneszánsz oltárai és a Tátra faóriásai ihlették. A család 1920-ban a csehek által megszállt Iglóról Ceglédre menekült. 1922-ben vásárolták Fót kisalagi részén a jelenlegi kúriát, ahol a fenyves az otthont idézte.
1926-ban a Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. Sidló Ferencnél és Bory Jenőnél szobrászatot tanult. Állás és munka nélkül, akkoriban kezdett néha tragikus, néha szatírikus erejű műveket, feliratokat faragni. Mindez önéletrajz, kortörténet és életfilozófia.
1939-ben besorozták katonának. Megtapasztalta a háború és a hadifogság összes borzalmát. 1946-ban 75%-os rokkantként tért haza.
1947-ben a Szépművészeti Múzeum megbízta a középkori és barokk szobrok restaurálásával, melyek a háború alatt súlyos károkat szenvedtek. Ennek során számos hamisítást derített ki, ugyanakkor néhány ismeretlen eredeti alkotást is felfedezett. Megmentette az enyészettől a GARAMSZENTBENE-DEKI ÚRKOPORSÓT, a ZALASZENTGRÓTI- és a TOPORCZI MADONNÁT, a nyírbátori minorita templom KRUCSAY-OLTÁRÁT.
Próbálta menteni mindazt, ami a magyar vonatkozású kultúrával összefügg. Nemzedéke nagyjai közül több szoborportrét is mintázott: Zajti Ferenc, Lyka Károly, Szabó Dezső. Kora előrehaladtával iskolát hozott létre a jövő restaurátorainak (1962-65). Az alkut nem ismerő embersége az oka, hogy kevés kiállításon mutathatta be műveit. 1965 novemberében az Iparművészeti Múzeumban létrehozott gyűjteményes kiállítása a legjelentősebb.
1966-ban nyugdíjazták.
Kisalagi házát élő múzeummá varázsolta, faliképekkel és szobrokkal díszítette szobáit. Faragványaiba belekomponálta az évgyűrűket, a görcsöket, a cincér járatait. Tiszteletben tartotta a fa szépségét. A saját keze által faragott ülőbútora, asztala, szekrénye, ajtaja is része az állandó kiállításnak.
Gondolati kifejezéséhez gyakran a Bibliából merített témát. Szinte minden művében valami csöndes tragédia rejlik, tiltakozása a rossz, a hamis, a becstelen ellen.
