A somlói galuska a magyar cukrászat egyik legismertebb készítménye. Piskótatésztából készül csokoládéöntettel és tejszínhab díszítéssel. Az 1950-es évek végén a Gundel étterem legendás főpincére, Gollerits Károly újításként adta be a somlói galuskát. Gollerits 16 évig volt a Gundel étterem vezető főpincére, a megvalósítás azonban Szőcs József Béla cukrászmester érdeme volt, aki a Gerbeaud cukrászdában töltött tanulóévek után került a Gundelbe. Az új desszerttel az 1958-as brüsszeli világkiállításon nagy sikerrel és szakmai díj elnyerésével szerepelt. A nevet is ő adta a süteménynek, méghozzá a fóti Somlyó nevű 288 méter magas dombról, amely a Gödöllői-dombság legnyugatibb nyúlványa, amelynek lábánál évtizedek óta élt a közeli Kisalag városrészben, ahol később a saját cukrászdája is működött. Somlói azért lett a neve, mert Brüsszelben valaki véletlenül lehagyta az ipszilont a díjnyertes somlyói-galuska desszert nevéből, így végül somlói-galuska névvel került a gasztronómiába.
A fröccs vagy régiesen a spriccer bor és szódavíz keveréséből alkotott ital. 2013-ban felvették a Magyar Értéktárba. A bor és szódavíz mennyisége alapján különféle nevű fröccsök léteznek. A fröccs elnevezést alkalmazzák más szeszes, sőt nem szeszes italkeverékekre is, sőt bizonyos italok egymás utáni fogyasztására, azaz nem a pohárban, hanem a szájban vagy gyomorban való keverésére is. Német nyelvterületen is ismert Gemischt, Weinschorle vagy Sauergespritzter néven. A borecet (acetabulum) és víz különféle arányú és ízesítésű, posca néven ismert keveréke, több évszázadon át volt a Római Birodalom univerzális, hűsítő, üdítő, egészségmegőrző itala.
Eredete
1842. október 5-én Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz nagyipari alkalmazásának magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt, amit németesen spriccernek nevezett el. Vörösmartynak azonban nem tetszett ez a szó, így helyette találta ki a fröccs szót. A költő később a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával hígított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”.
