Fót Város Önkormányzata idén átfogó rendészeti rendeletcsomagot fogadott el. Ehhez kapcsolódóan folyamatosan igyekszünk ismertetni a legfontosabb lakosságot érintő előírásokat.
Magyarországon közel másfél millió kutya él és több tízezerre tehető a kóbor kutyák száma. Kiemelkedő szerepe van annak, hogy a kutyás-nem kutyás társadalom között tolerancia alapon olyan konszenzus jöjjön létre, mely hosszú távon is biztosítja a közösség biztonságát és kényelmét.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) hatályba lépése, valamint az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta jelentősen megszaporodtak az állatvédelem területén fellelhető jogszabályok, melyek a tárgykörre vonatkozóan olykor súlyos közigazgatási, szabálysértési vagy akár büntetőjogi szankciók kilátásba helyezésével igyekeznek az állattartót a jogkövető magatartásra rászorítani. A jelenleg hatályos szabályozás egészét áthatja a „jó gazda gondosságának” vezérelve, mely megköveteli az állattartótól, hogy figyelembe vegye azt, hogy az állatok érezni, szenvedni, örülni képes élőlények, és ennek megfelelő körülmények között tartsa őket. Fontos kiemelni, hogy az Ávtv. csupán keretjellegű szabályozást tartalmaz, minimum követelményeket határoz meg. A további részletszabályok kormányrendeletekben, miniszteri rendeletekben, valamint az állattartás tekintetében önkormányzati rendeletekben találhatóak. Fontos azonban megjegyezni, hogy az önkormányzatok ma már csak a kedvtelésből tartott állatok tartását szabályozhatják, amit a Fóti Önkormányzat idén elfogadott 3/2023. (I.27.) önkormányzati rendeletével meg is tett.
Az állattartó mindenkor gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről. Attól függetlenül, hogy kutyánkat lakásban vagy a kertben tartjuk, a tartási feltételek kialakításánál mindig figyelemmel kell lennünk arra, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek azok szükségleteinek, valamint, hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést számukra. Kerülni kell például azokat a berendezési tárgyakat, melyekbe a kutya beszorulhat, amelyek sérülést, mérgezést, vagy más egészségkárosodást okozhatnak.
Tilos kistestű ebet 10 m2 -nél, közepes testű ebet 15 m2 -nél, nagy testű ebet 20 m2 -nél kisebb területen tartósan tartani, valamint a tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Lényeges, hogy az előírt alapterület biztosítása esetén sem lehet mellőzni a napi többszöri sétát, biztosítva ezzel a szabad mozgás és a társas viselkedés lehetőségét. A szabadban tartott állatok számára biztosítani kell olyan helyet, ahol azok „veszély” esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. Kutyánk életterének kialakításakor a biztonságos, szökésmentes elhelyezésre is nagy gondot fordítsunk mind kedvencünk, mind az emberek védelme érdekében. Ennek elmulasztása esetén a szükséges építési munkák elvégzésére (kerítés építése, megfoltozása, pótlása stb.) kötelezhet az állatvédelmi hatóság. Ügyeljünk rá, hogy a kerítést úgy alakítsuk ki, hogy azon a kutya ne férjen át, illetve az alatt ne tudja „átásni” magát, és átugorni se tudja.
2016. január 1-jétől az ebek tartós kikötve tartása tilos. Alkalmankénti megkötés esetén is oda kell figyelni arra, hogy megkötve tartott állat számára is biztosítsuk a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás, valamint a folyamatos ivóvízellátás lehetőségét. Alapelvként elmondható, hogy nem tarthatunk kutyát, ha a körülményeink csak a kutya láncon tartását teszik lehetővé! Többlakásos ingatlan közös udvarán kedvtelésből tartott állatot csak a többi tulajdonostárs beleegyezésével lehet tartani.
Az ebtartó köteles minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, az első oltást követően 6 hónapon belül, ezt követően pedig évente. A veszettség ellen történő immunizálás során az ebet széles spektrumú féreghajtó szerrel is kezelni kell. Veszettség ellen csak mikrochippel ellátott kutya oltható. Ha a kutya nem kapja meg az életkorának megfelelően előírt veszettség elleni védőoltást, akkor az állatvédelmi hatóság adott esetben szankció kiszabása mellett elrendelheti a kutya hatósági megfigyelését, beoltatását, valamint, amennyiben még nem történt meg, a mikrochip beültetését. Az oltási könyvet meg kell őrizni, sétáltatásnál a kutya vezetője köteles azt magánál tartani, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak azt át kell adni. Az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól 8 napon belül az oltási könyv pótlását kell kérni.
A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről mindenkor köteles eltávolítani. Aki erről nem gondoskodik, köztisztasági szabálysértést követ el. Kutyák iránt közömbös vagy kifejezetten állatbarát embereket is kutyaellenessé tehetünk, ha ezt az egyszerű együttélési szabályt nem tartjuk tiszteletben.
Az ebek vezetéséhez a méretének megfelelő (nem túl vékony) nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse. Belterület közterületén ebet csak pórázon lehet vezetni, valamint közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. E körben fontos megjegyezni, hogy legyen a kutyánk bármilyen jól nevelt és szófogadó, az állatvédelmi jogszabályok a póráz használatát közterületen kötelezővé teszik, melynek be nem tartása szankciót vonhat maga után. Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell továbbá, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. Természeti és védett természeti területen, vadászterületen nem szabad az ebet póráz nélkül elengedni, kóborolni hagyni, ezzel ellentétes magatartás szintén szabálysértésnek minősül.
A korábbi szabályozással ellentétben már nem lehetséges az ebek fajtájából adódó („pitbull rendelet”) ab ovo veszélyessé minősítése, az ebeket fajtától függetlenül, csak egyedileg minősítheti veszélyesnek az állatvédelmi hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén.
Az elhullott állat tetemének elszállításáról és ártalmatlanná tételéről az állattartó köteles saját költségén gondoskodni, ehhez – térítés ellenében – ebrendészeti szervezet segítségét kérheti. A Fóti Önkormányzat a kóbor állatok befogására, ellátására és örökbe adására a Zöld Menedék Alapítvánnyal kötött szerződést, továbbá támogatja és kiváló együttműködést alakított ki a Fót és Környéke Természet- és Állatvédő Egyesülettel, olyannyira hogy utóbbi civil szervezet munkáját a Képviselő-testület 2023-ban „Embeséggel Fótért” elismeréssel jutalmazta.
Amennyiben a kutyát, kutyákat nem a fent ismertetett szabályok szerint tartják, az alábbi hatóságokhoz lehet panasszal, közérdekű bejelentéssel fordulni:
- Váci Járási Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály (vac-elelmiszer@pest.gov.hu)
- Fóti Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője (jegyzo@fot.hu)
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (ingyenesen hívható zöldszám: 06-80-263-244, ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu)
Amennyiben állatkínzást tapasztalunk:
- Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Dunakeszi Rendőrkapitányság (ugyelet.dunakeszirk@pest.police.hu)
- Váci Járási Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály (vac-elelmiszer@pest.gov.hu)
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (ingyenesen hívható NÉBIH Zöldszám: 06-80-263-244, ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu)
- Fóti Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője (jegyzo@fot.hu)
Amennyiben az eb fizikai sérülést okozott vagy az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat:
- Váci Járási Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály (vac-elelmiszer@pest.gov.hu)
- Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Dunakeszi Rendőrkapitányság (ugyelet.dunakeszirk@pest.police.hu)
- Fóti Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője (jegyzo@fot.hu)
Amennyiben kóbor kutyát látunk az utcán:
- Fóti Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője (jegyzo@fot.hu)
A települési – a főváros belterületén a fővárosi – önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása.
Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy valaki a felügyelete alatt álló kutyát:
- a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
- természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
- szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – szállítja,
- élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – beenged, illetőleg bevisz
a Váci Járási Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályához (vac-elelmiszer@pest.gov.hu), vagy a Fóti Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjéhez (jegyzo@fot.hu) tehet bejelentést.
Amennyiben állatviadalt látunk, vagy arra gyanakszunk, hogy valaki ilyet szervez:
- Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Dunakeszi Rendőrkapitányság (ugyelet.dunakeszirk@pest.police.hu)
Amennyiben nem megfelelő tartást tapasztalunk vagy állatkínzás gyanúja merül fel, kérhetjük civil állatvédő szervezetek segítségét is, akik a hivatalos bejelentést az eljárni jogosult hatóság felé megteszik.
forrás: Kutyakötelesség – Útmutató a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaihoz www.nebih.hu
Fóti Közös Önkormányzati Hivatal