Állattartással kapcsolatos ügyek
Állatvédelmi bejelentőlap nyomtatvány_2024-03-01
A város közigazgatási területén állat csak az egészségügyi, állatvédelmi közegészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a környező lakosság nyugalmának szükségtelen zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható. Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, gondozásáról, szökésének és közterületre felügyelet nélküli kijutásának megakadályozásáról.
A jegyző az állatvédelmi hatósági jogkörét az alábbi esetekben gyakorolja:
- Állattartással összefüggő általános szabályok érvényesülése – ellenőrzése
- Ebrendészeti feladatok ellátása – ebösszeírás végzése
- Állatvédelmi bírság kiszabása
Ügyintézés díjszabása:
Az eljárás illetékmentes.
Eljárási határidő:
60 nap
Állatvédelmi ügyek fajtái:
- Állatvédelmi panaszok kivizsgálása
- Hatósági eljárások:
- Állattartás általános szabályainak ellenőrzése, kötelezés
- Kedvtelésből tartott állatok tartási szabályainak ellenőrzése, kötelezés
- Állatvédelmi bírság kiszabása
- Ebösszeírás
A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. A jogsértés körülményeitől függően állatvédelmi bírságot szabhat ki.
Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, postai úton, vagy e-mail-en lehet benyújtani. A bejelentő kérheti adatainak zártan történő kezelését is.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
- a szabálytalannak vélt állattartás pontos helyszínét,
- amennyiben ismert, az állattartó nevét,
- a szabálytalannak vélt állattartási körülmények rövid leírását,
- a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét,
- a bejelentő nyilatkozatát személyes adatainak zártan kezeléséről.
- Fénykép, vagy egyéb, a bejelentő állításának bizonyítására alkalmas okirat (amik egyértelműen bizonyíthatóvá teszik a cselekményt még akkor is, ha pár nap, vagy egy hét múlva esetleg már minden nyomát eltüntették)
Érdemes megadni egy-két tanú nevét és címét, aki(k) szintén tudnak az ügyről, mert ez megkönnyíti a bizonyítást és meggyorsíthatja az eljárás lefolytatását.
Amennyiben a kifogásolt állattartó neve és címe nem ismert, az eljárás valamivel tovább tart, hiszen adott esetben az illető személyét is ki kell deríteni.
A bejelentést követően a jegyző megbízásából eljáró ügyintéző az állattartás helyszínén hatósági ellenőrzést végez.
Egyéb fontos tudnivalók:
Az egy ingatlanon tartható állatok száma nem korlátozható, az állattartó köteles azonban gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, az állattartás céljára szolgáló létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról, az állattartás során képződő hulladékok megfelelő kezeléséről és elhelyezéséről.
Az állattartás során meg kell akadályozni, hogy az a külterületre vagy más ingatlanra átjusson.
Állatot elhagyni nem szabad, amennyiben a tulajdonos nem kívánja tovább tartani, köteles gondoskodni az elhelyezéséről.
Amennyiben az állat elszállítására kötelezik a tulajdonos, úgy annak költségét a tulajdonos viseli.
Amennyiben a jegyző az általa közvetlenül igazgatott terület tekintetében arról értesül, hogy az eb sérülést okoz más ebnek vagy embernek, a bejelentést követően a jegyző köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerinti illetékes járási állategészségügyi hatóságot.
A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.
A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. A jogsértés körülményeitől függően állatvédelmi bírságot szabhat ki.
Kóbor állat befogása esetén – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté – az állat tulajdonjoga az államra száll. Amennyiben a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, köteles a befogással keletkezett költségeket megtéríteni.
Állatpanzió és állatmenhely létesítésére irányuló szándékát köteles a szolgáltató a járási állategészségügyi hivatalnak bejelenteni.
Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható – betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.
A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles jelentést tenni a járási állategészségügyi hatóság felé.
Az állati trágya és trágyalé elhelyezésére az állattartónak trágyatárolót kell létesíteni.
Hatáskör és illetékesség:
Az eljárás illetékességi területe Fót Város közigazgatási területe.
- fokon döntést hozó szerv: Fót Város Jegyzője, mint állatvédelmi hatóság. A hatáskört az I. fokú eljárásban a jegyző gyakorolja.
Az I. fokú döntés a közléssel válik jogerőssé. Az állatvédelmi hatóság döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.
Alkalmazott jogszabályok:
- évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről
244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet az állatvédelmi bírságról
41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
85/2015. (XII. 17.) FM rendelet a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól
- évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről
Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2016 (IX.29.) szóló rendelete az állattartás helyi szabályairól